Hong Kong, út Vietnámba ~ 2024. október 7.

A képek kattintásra nőnek

Mivel Hong Kongból ma délután már indultunk is tovább, ezért nem volt sok időnk, de egy reggeli séta azért még belefért. Meglepő módon reggel 8 körül nagyon néptelen volt a városnak ez a része, nyoma sem volt a reggeli rohanásnak. 



Nekem is van ilyen növényem, de csak 1 (egy!) szár nő rajta :)) Ez nagyon szép volt

Victoria Harbour


Tai chi egy parkban. Különleges volt látni... (engedélyt kértem a filmezéshez)

Emeletes busz; a háttérben piros táblákon az idén 75. évét ünneplő Kínai Népköztársaság ünnepi plakátja; és persze az angol és kínai szöveg a táblán. Ez mind Hong Kong

Hol a reggeli dugó? :) Na jó, lehet, hogy van, csak nem pont itt




Az egyik felén átlagos gyógyszertár, semmi extra. A másik fele tele olyan dolgokkal, amikről fogalmunk sincs, hogy mik voltak. Aztán kitessékeltek, hogy ne fotózzak :P

Az egyik reggelizőhely, amit kinéztem a google maps-en, ebben a sikátorban lett volna. Végül nem ide mentünk


Itt is nagyon elterjedt, hogy levest esznek reggelire. Őszintén szólva egy porcikánk sem kívánta reggelre a húsos noodle levest, de a többi opció sem tűnt sokkal kívánatosabbnak. Végül nagyon finom volt és jól esett. Meleg teával vagy kávéval az igazi, a jeges tea nem talált hozzá.

Micsoda fák!

Teknősök egy parkban :) 

Ez a blokk 63 emeletes. Elképesztő, hányan lakhatnak itt...
Az a két sáv, ami keresztben átszeli kb. a harmadánál és kétharmadánál, egy üres emelet. Minden 25. emeletet kötelező módon így kell építsenek a 40 emeletnél magasabb blokkok esetében - tűz esetén ide lehet menekülni és valamennyire a tűz terjedését is lassítani tudja ez az üres rész.

Sun Wah baby centre (jobbkéz felől a kirakatban...)  

Piac

Felüljáró az utca fölött

A reptéren

Na ilyet még nem láttam: a reptéri kapuk között vonattal lehet/kell utazni, akkora nagy a távolság

Hong Kongról még annyit, hogy összehasonlítva az átlagfizetést az átlagos lakás árakkal, a város évek óta a világ legkevésbé megfizethető városának számít lakhatás terén. Elég szomorú és megmagyarázza a rengeteg "cage home"-ot, ami itt van, azaz a kb. parkolóhely nagyságú "lakást". A mi kis szobánk két éjszakára 480 lej volt - ez azért egy rendkívül jó ár tudva, hogy mennyire drágák itt a lakások.

A reptérre busszal mentünk ki, egy órát utaztunk oda. Innen Vietnámba repültünk, Da Nang-ba, ami az ország középső részén van. Három napot terveztünk tölteni Hoi An városkában, ami egy nagyon szépen megmaradt példája a régi (15-19.századi) délkelet-ázsiai kikötővárosoknak. 

Szigetek Hong Kongtól nem messze

A hangulatos Da Nang-i reptéren

Hoi An 25-30 km-re van Da Nang-tól, de a délutáni esős forgalomban körülbelül egy óra volt az út. Mivel érkezésünkkor itt már beköszöntött az esős évszak, a következő napokra, hetekre 90-100% esőt írt. Ez van, úgy voltunk vele, hogy megpróbáljuk kihozni a maximumot belőle. 

Útközben már láttuk, hogy itt a közlekedési szabályok kicsit másképp működnek, mint otthon. Rengeteg robogó volt az utakon, a forgalom nagy volt, a 2-3 sávos utak tele voltak. A dudaszó hozzátartozott az alapzajhoz, az elsőbbségadáskor csak lelassultak vagy úgy kanyarodtak, hogy elférjenek a többiek, de nem igazán álltak meg. Sokan elegáns ruhában, cipőben robogóztak, vagy a hátsó ülésen csak lazán, oldalra fordulva ültek a lányok, keresztbe tett lábbal. 

A szállásunk Hoi An-ban: Panda Homestay. A homestay olyasmi, mint amilyennek az airbnb indult - a család is ebben az épületben lakik, de több szobát is kiadnak vendégeknek. Tipikus itteni módon mindennel is foglalkoznak: intéznek fuvart, ruha mosást, bicikli és motor bérlést, stb. stb. 

A szobánk - három éjszaka két főre 164 lej


Hoi An-i specialitások


Elindultunk sétálni az óváros felé, és egy ilyen performanszba botlottunk. Egy iskola udvarán több csapat gyakorolt különféle táncos koreográfiákat, zászlókkal és anélkül is. A gyerekek nagyon kíváncsian néztek ránk - amikor néhány lányt megszólítottam, hogy mi történik itt, csak kuncogtak, és kerestek egyet, aki jobban beszélt angolul. Ő mondta, hogy valamilyen versenyre készülnek.


A város (főleg a régi része) tele van ilyen színes lampionokkal. Nem egy új trend - több száz éve, amikor Hoi An virágzó kikötőváros volt, kínai és japán kereskedők hozták ide magukkal a lampionokat, és a házuk elé rakták ki, mint emlékeztető az otthonra. A lampionok készítése azóta is fennmaradt Hoi An-ban, és az óvárosa tele van szebbnél szebb, kedves hangulatot varázsoló lampionokkal. 

...és sárga házakkal :) 


Sétáltunk egyet, aztán elkapott egy jó nagy eső. Hazafele tartva láttuk ezt az elektronikai kisboltot, ahol ajtó, ablak nem volt, minden csak úgy ki volt rakva és otthagyva, és az úriember ilyen békésen aludt :) 

~·~



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hogy is jött ez az ötlet...?

Az indulás s az érkezés (Tokió 1.rész)

Tokió - 2.nap

Mennyibe került az utazás?