Hogy is jött ez az ötlet...?
Négy hosszú ujjú felső, négy rövid ujjú, két nadrág, egy "indiai nadrág", hét pár alsónemű, egy gyorsan száradó törölköző, egy decathlonos kabát, amit szükség esetén egész kicsire lehet csomagolni, és egy nagy kék kendő, ami az út első felében sálként, a második felében pedig simán kendőként funkcionál majd. Ennyivel, na meg jónéhány szükségesnek ítélt tárggyal (kindle, kenceficék, néhány gyógyszer, biztosítás és járat foglalások kinyomtatva, konnektor átalakító, csoki, stb, összesen 8 kg) indultam meg az 1 hónapos utamra, amire már évek óta vágytam. Miért hátizsákos túra, és miért egyedül? Hátizsákos leginkább abból az okból, mert tudtam, hogy szeretnék több helyre eljutni rövid idő alatt, és hát magam után hurcolni egy bőröndöt nem igazán tűnt szórakoztatónak. Azt se felejtsük el, hogy az állandó csomag becsekkolás nem olcsó mulatság, nem beszélve a bosszúságról, ha valahova másfele repül, mint én. Meg van egy olyan része is, hogy a minimalizmust is ki akartam próbálni ezen az úton, lássam, mennyit tudok kihozni magamból, abból, ami épp nálam van?
És hogy miért egyedül? Talán ezen lepődtek meg a legtöbben, amikor elmeséltem, hogy milyen "merényletre" készülök. Lassan 10 éve, hogy először voltam (igaz, csak egy napot akkor) egyedül egy külföldi városban, és felszabadító volt a szabadságérzés, önbizalom, boldogság, amit az adott. Azóta még egyszer volt szerencsém kipróbálni néhány napig ezt az utazási formát, és azóta tudtam, hogy "egyszer, majd..." szeretném kipróbálni (magam is) huzamosabb időn keresztül. Teltek-múltak az évek, halogattam is, közbe is jött sok minden, na de a lényeg, hogy idén összeszedtem minden bátorságom és nekivágtam ennek az útnak. Érdekes módon, annak ellenére, hogy évek óta fújom, hogy én ezt szeretném, több oldalról kellett a biztatás (kedves férjem, bizalmas barátok, köszönöm nektek:) ). Ezekről a kalandokról olvashattok a továbbiakban.
Következő bejegyzés:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése