Fuji nézőben 2.
Ezen a szálláson is benne volt a reggeli az árban, kicsit vagányabb, mint az eddigi helyen - úgyhogy ilyen érdekességet ehettem egy átlagos hétköznap reggelen:
Érdemes megfigyelni a kis Fuji alakú pálcikatartót:)
Amúgy itt gyakran esznek levest reggelire, teljesen megszokott - ez miso leves, tofuval. A rizs mellett egy kis lazac és valamilyen hús van, zöldségek és az a két tekercs tojásrántottának tűnt feltekerve, belsejében valami édessel. Szóval volt itt minden. Milyen más, mint a tál müzli, amit más hétköznapokon eszek:)
Reggeli után már a hátizsákommal indultam el, s kb. egy óra alatt leértem a tó partjára. Onnan is nagyon szép kilátás nyílik a Fujira, és szerencsére még ma is kitartott a jó idő, bár közben el-eltakarták a felhők. Nem lehet rossz itt élni, még gyomlálás közben is ezt az ikonikus hegyet lehet csodálni :D
Mind néztem, hogy menjek-e át teljesen a tó másik partjára, vagy induljak lassan vissza a vonatállomás felé, mert ma még el kellett érjek Kiotóba is, legkésőbb 9ig, addig volt a check in. Végül kaptam egy köztes pontot, ahol pont olyan szépen látszott, mint ahogy elképzeltem, de nem is kellett fél órát menjek még érte. Itt még találtam egy ilyen kőlépcsőt is, aminek a tetején egy kis oltár volt és persze innen is lehetett látni a hegyet.
Ezután visszamentem a vonatállomásra (most hegynek fel:( ), s elindultam Kiotó felé. Ehhez kétszer kellett váltsak, egyszer Otsuki-ban, ami után már JR vonatokkal utaztam, úgyhogy nem kellett külön fizessek értük, és egyszer Yokohama-ban, ahol felültem a nagyon különleges japán csodavonatra, a shinkansenre. Kívül-belül jól néz ki, kényelmes, akkora lábtér van, hogy az se zavarja az utast, ha valaki előtte nagyon hátranyomja a szék ülését, sokszor 16-20 vagon van egy vonatban, ja és nem mellesleg 250 km/órával megy, kb. Az elején az volt az érzésem, hogy jó lenne feltenni egy biztonsági övet:)) aztán elmúlt. Sajnos már besötétedett, amikor erre a vonatra felültem, úgyhogy sokat nem láttam a tájból. Amúgy elég hamar, 5kor sötétedik ilyenkor, de ezt leszámítva a november jó hónap ide utazni (nyáron nagyon nagy a meleg és a páratartalom).
Kiotóban az a különleges, hogy a háború és a földrengések viszonylag megkímélték, úgyhogy a régi városrész gyönyörűen megmaradt. Tokió "szegény" többször újra volt építve, úgyhogy ott azért is annyira újszerű minden. Persze Kiotóban sem minden 500 éves, itt is megvan a modern rész, nyilván kisebb léptékben, mint Tokióban. Na de az átlagos turistát, mint engem, nem a modern része érdekel. A szállásom nagyon jó helyen volt (mondjuk a vonatállomástól 45 percre, az nem volt a legjobb), de a régi városrészen. A cipőt itt is le kell cserélni benti papucsra, sőt, ők már egy szinttel fennebb léptek, mert a wc-re is külön papucs van :P Néhány kép a hostelről:
Ma nem igazán volt már erőm mást csinálni, mint csak megenni valamit, amit az üzletből vettem.
Úgy gondoltam, hogy pihenősebb napom lesz a vonatozás miatt, végül mégis 22000 lépést tettem meg az órám szerint :P
Előző bejegyzés: Fuji-nézőben 1.
Következő bejegyzés: Hiroshima
Megjegyzések
Megjegyzés küldése