Ba Na Hills ~ 2024. október 9.
Ma a Ba Na Hills Sunworld nevű helyre mentünk. Ez Hoi An-tól kb. 1 órára van a hegyekben, mindenféle látnivaló van itt - a híres Golden Bridge (ez volt az a hely, ami annyira megtetszett annak idején Emilnek, hogy el szeretett volna jönni ide 🙂), egy francia makettváros, vidámpark, kertek, stb. Felvonóval lehet idejutni.
A Golden Bridge azért annyira látványos, mert úgy van megépítve, hogy az embernek az az érzése, mintha két hatalmas kéz tartaná a hidat. Sajnos az egész hely felhőben volt, így csak pár méterre láttunk el. Végülis számítottunk erre, így az esős évszak kezdetén. A hajunk is nedves lett a nagy páratartalom miatt.
Több szinten vannak a látnivalók, itt az első megállónál kertek vannak, labirintus, szobrok, stb. Kicsit giccsesnek éreztük... Mindenesetre lenyűgöző, hogy egy hegy tetejére mennyi mindent építettek pár év alatt - Buddha szobortól és pagodától kezdve, labirintuson át egy francia kisvárosig, kastélyig és vidámparkig. Egy darabig barangoltunk ezen a helyen, reménykedtünk, hogy felszáll a köd és megláthatjuk a kilátást.
Felvonóval felmentünk a hegy egy magasabb pontjára. Itt is felhőben voltunk és hűvös volt a szél és a nagy páratartalom miatt. Ezen a szinten egy komplett kis középkori francia városkát építettek fel, templommal, piaccal, házakkal. Úgy, hogy hasonló városkákat volt már szerencsénk látni, nekünk nem volt épp olyan érdekes, és nagyon műnek tűnt az egész, de az is igaz, hogy sokaknak ez az egyetlen lehetősége európai városhoz hasonlót látni, szóval azért van értéke a dolognak. Itt is giccses volt a dekor, aranyszobros szökőkutak stb., nem is jött, hogy lefényképezzem. Itt fedeztük fel, hogy van vidámpark rész is, ráadásul mint rájöttünk, külön fizetni sem kellett érte, mert benne volt a belépőben:) Körhinta, ütközős autók, stb, stb... Nagyon vagány volt, újra gyereknek érezhettük magunkat 😃 Bobpálya is volt, amiért felárat kellett fizetni, de csak kb. 12 lejt.
Miután itt kiszórakoztuk magunkat, elindultunk lefele. Gondoltuk, hogy még egyszer azért menjünk el a kézhez (mármint a hídhoz), hátha alakult valamit a felhő-szituáció. Még mindig elég ködös volt, és már indultunk volna a telekabinhoz, amikor azt láttuk, hogy egyre több kék ég kezd látszani és a szél elfújja a felhőket!!! Az emberek egyszerre uuuu-ztak és mindenki rohant képet készíteni. Szerencsénk volt, hogy mi már a hídon voltunk, így még elkaptuk a helyet viszonylag tömegnyomor nélkül. Igazság szerint én is ugyanúgy rohantam volna, mint a többiek, mert a látvány gyönyörű volt, főleg, hogy egész nap csak pár méterre láttunk, és a tájból semmit. Szóval ezt rejtegették eddig a felhők.
Innen még egy óra volt a szállásig az út. Este a közeli vendéglőben vacsoráztunk. Remek hely és az árak...! Szuperjók az otthon megszokottakhoz képest.
Átvettük a kimosott, megszáradt ruháinkat, bepakoltunk, és korán feküdtünk, mert másnap reggel fél 6-kor indultunk a reptérre.
~·~
Megjegyzések
Megjegyzés küldése