Ninh Binh, és az egyik legszebb naplemente ~ 2024. október 10.
A képek kattintásra nőnek
Hajnalok hajnalán keltünk a szomszéd kakasára. A házinénink szerzett egy fuvart nekünk a kb. fél órára levő da nangi reptérre, ahonnan Hanoiba repültünk. Itt most nem terveztünk sokat maradni, mentünk is tovább egy másik településre. Hanoiban először az lepett meg, hogy mennyire szmogos a levegő és hogy sok mindenkin volt maszk. Nem is csoda, sajnos a világ 3. legszennyezettebb levegőjű városaként tartják számon :( A sok autó, robogó, gyárak, szemétégetés, stb. együtt ezt okozzák.
A busz lerakott valahol a város közepén, kerestünk egy helyet, ahol tudtunk kajálni. Épp egy KFC mellett álltunk meg, gondoltuk, kipróbáljuk, milyen itt. Az volt az érdekes, hogy a "nagy" szalmakrumpli adag akkora volt, mint nálunk a kicsi. Először azt hittük, hogy eltévesztették a rendelést, de rá kellett jöjjünk, hogy nem, ez itt ekkora :) Egyébként nagyjából olyan volt, mint otthon.
A neten kerestünk egy buszt, ami elvitt Ninh Binh-be, ahol néhány napot szerettünk volna tölteni. Volt, miből választani amúgy, a kereső oldal több száz lehetőséget adott ki aznapi indulással is. Mi a 12goasia nevű weboldalt használtuk, ez egy nagy gyűjtőfelület, ahova minden busztársaság felteszi a járatait és lehet jegyet foglalni is. Kíváncsiságból megnéztem, hogy ha most (2025-ben) keresek rá, mit találok, és hát a helyzet nem változott :D Valószínű, hogy ugyanazok a buszjáratok többször is megjelennek, de akkor is, van tőle egy olyan érzése az embernek, hogy na itt lehet spontán utazni, mert nem fognak elfogyni a jegyek.
Egyébként ezt tapasztaltuk a szállásfoglalással is, nem csak az utak megszervezésével kapcsolatban. Nagyon könnyű spontán módon utazni, nem kell hetekkel előtte kinézni a járatokat és a szállásokat, mert bőven van választék és az árak nagyon jók (kivéve a repjegyeket). A Hoi An-beli szállás után, amit még otthon foglaltunk, az összes vietnámi szállást helyben foglaltuk le. Persze volt bennem egy kis stressz az elején, hogy na mi lesz, vajon mit kapunk, de mindig jól alakultak a dolgok. Így ott helyben tudtunk dönteni, hogy egy hely tetszik-e, maradnánk-e még, vagy inkább továbbmennénk, és az időjárást is figyelembe tudtuk venni. Szóval nagyon jó így utazni, nekünk itt és most bevált.
A buszmegálló pár kilométerre volt, és a google maps szerint 1 óra lett volna odajutni tömegközlekedéssel és 20 perc autóval. Így hívtunk egy autót az itteni Bolt app-al (Grab a neve). Útközben újra és újra rácsodálkoztam, hogy micsoda kreativitás van a motrosokban, mennyi minden tudnak (és persze szükséges) szállítani. Jóval több a robogó az utakon, mint az autó, és autóból is rengeteg van.
A forgalom eléggé kaotikusnak tűnik elsőre, de igazából mégis harmonikus. Elsőbbségadás úgy történik, hogy lelassítanak, vagy kicsit elkanyarodnak, de nem állnak meg, ha nem muszáj. Ha szükséges, a szembesávban is mennek, pl. ha ott van a végállomás, simán átmennek és kész, a többiek majd kikerülik. Egyszer láttunk valakit, aki a körforgalomnak tűnő valamibe is az ellenkező irányba ment:)) bár nem vagyunk meggyőződve, hogy ugyanúgy működik itt a körforgalom, mint nálunk, mert olyan is volt, hogy mi álltunk benne és vártuk, hogy a bejövő sávon mindenki átmenjen. Na mindegy, érdekes. De a lényeg, hogy működik!
Na szóval megtaláltuk a buszmegállót, megvettük a jegyeket. Kérdezték az irodában, hogy hova kéne menjünk Ninh Binh-ben, hol van a szállásunk? Megadtuk a címet. Na hát kiderült, hogy amennyire tudnak, házhoz is szállítanak, nem csak ledobnak valami random buszmegállóban. Nem rossz, nem rossz.
A következő meglepetés maga a busz volt.
Ilyenben utaztunk! 2.5 órás út 27 lejért/fő. A busz pontosan indult, volt USB töltő, masszázs lehetőség a székben (!), légkondi. Állni senkinek sem kellett. Rég utaztam otthon busszal, de az emlékeim szerint sokkal rosszabb körülmények voltak. A hab a tortán, hogy a buszvállalat whatsappon írt és jelezte, hogy remélik, meg tudjuk érteni, de sajnos nem tudnak felvinni a szálláshoz, hanem mellette az úton tesznek le, 50 méterre a háztól. Wow...
Megérkeztünk Ninh Binh-be, a Trang An nevű zónába. A szállást tegnap este foglaltuk - 45 lej volt éjszakára, külön kis házikó fürdővel, reggelivel, az udvaron medencével. Azt beszéltük, hogy ennyi pénzért hogyhogy nem veszteséges ez a hely? Ha összeszámoljuk, hogy mennyibe kerül a legkondi, víz, reggelink, utánunk takarítás és mosás... Persze aztán láttuk, hogy a szállás időnként drágább a booking-on is, de mi pont jól kaptuk el (late escape deal volt).
Azt tudtuk Ninh Binh-ről, hogy nagyon szép a természeti környezet, különleges alakú hegyek vannak itt, szép folyók. Több lehetőség is van a látogatásukra: sokan Hanoiból jönnek egynapos buszos kirándulásra, van, aki itt fogad idegenvezetőt a szállása segítségével vagy egy app-on keresztül (Klook a neve), viszont ezek nekünk túl drágának tűntek, főleg, hogy inkább mi magunk akartuk a napunkat megszervezni. A vietnámi utazós facebook csoport nagy segítség volt ebben. Meg is lett a terv: biciklit bérelünk a szállástól (9 lej/nap/fő), és elmegyünk egyenként a helyekre, ott helyben vesszük meg a belépőjegyet, s kész.
A mai nap viszont volt még időnk egyet sétálni a környéken. Én szinte visszafordultam, mert minden kapualjban vadon ugattak a kutyák, de végül szerencsére Emil meggyőzött, hogy menjünk. Persze nem is lett semmi gond. Elmentünk egy helyre, amit a Google Maps-en láttunk, az volt a neve, hogy Sunset Point.
Csodás volt a hely, és az egyik legszebb élmény erről a településről. Csak mi, a természet, időnként még néhány turista, akik valószínű szintén a Google Maps-nek köszönhetően tévedtek ide. Elkaptuk a naplementét (ami amúgy nagyon korán van, 4 után már kezdődött, fél 6-kor kész), gyönyörű volt...
Innen elsétáltunk egy vendéglőbe, a mangó smoothie volt a legemlékezetesebb innen. Ezek után vacsorához nem is kívántam mást, csak smoothie-kat. Krémes, ízes, nagyon-nagyon finom! Hiába, na, itt termett a gyümölcs, más az íze, mint otthon. A kiszolgáló fiúk amúgy a vendéglős fiai voltak, 8-10 évesek, nagyon ügyeskék. Angolul is elboldogultak, felvették a rendelést, a fizetést.
Az út oda és a szállásra érdekes volt, mert alig volt utcai világítás, inkább csak az útkereszteződésekben. A telefonunkkal világítottunk, annyira sötét volt. Érdekes volt még, hogy amit nagy utcának jelzett a Google Maps, az is 1, max 1.5 sávos utacska volt. Na de megvan ennek is a hangulata, és az első este után már rendesen élveztük. Ez is egy külön világ, és jó volt itt lenni.
~·~
Megjegyzések
Megjegyzés küldése