Biciklivel Ninh Binh környékén ~ 2024. október 12.

-

A képek kattintásra nőnek

Reggel megbeszéltük a szállással, hogy még maradnánk egy éjszakát. Fő a spontaneitás :) 




Ma is biciklit béreltünk és kinéztünk egy útvonalat a Bich Dong pagoda irányába. Az úton láttunk egy iskolát, a gyerekek kint voltak az udvaron, valószínű épp szünet volt (egyébként szombat volt). Piros nyakkendő volt mindegyikükön. Többen is integettek, lefotóztam őket. Amúgy a gyerekek közül nagyon sokan integetnek meg köszönnek az úton is, csak úgy. Nagyon édik. 

Az iskola bejárata

A dél-koreai popkultúrából tanult szív jelzést mutatják :) 

Amúgy több helyen is láttunk "emlékeztetőt" arra, hogy azért bizony egy kommunista országban vagyunk. Kicsit bizarr volt ezeket látni... A lelkesítő, Észak-Koreát eszembe juttató plakátokról ne is beszéljünk. Egyébként számunkra kb. ennyi volt a kommunista hangulat, amit ezek a jelek adtak, másképp mi semmit nem éreztünk belőle. Az üzletekben bőség van, megy a business mindenhol, szabadon lehet járni bárkinek, úgyhogy azért messze nem ugyanaz, mint ami nálunk volt annak idején.




A pagoda felé a táj

Nem pihen a bácsi, ezeket a csónakokat lábbal hajtják


Egy útszéli temető


A pagoda nagyon vagány volt, ráadásul ingyenes a belépés. Három szinten volt - lent egy nagyobb épületegyüttes, ahonnan lépcsőn fel lehetett menni egy barlangba. Ez tele volt denevérekkel, a fejünk felett repkedtek és nagyon hangosak voltak. Itt is volt néhány kisebb oltár/templom szerűség, szintén kínai írásjelekkel. Innen további lépcsőkön még fennebb lehetett menni és az utolsó templom már szabadtéren volt. 

Bejárat



Függőleges sziklafalak védik a templomot






Egy XIII. századi Buddha-szobor

A legfelső szinten



A karma illusztrálva. Érdekes látni ezt a fajta hitet, és néha azt kívánom, hogy bárcsak igazuk lenne

Ezután elbicikliztünk egy véletlenszereűen, a Google Maps-en kinézett helyre. Nagyon vagány volt! Bementünk a hegyek közé, körülöttünk mindenhol hatalmas falak tornyosultak. Csak mi voltunk az úton. Az út végén (zsákutca volt) egy kis buddhista templom volt, három kecske, egy csomó pillangó és mi. Volt egy motorbicikli és egy függőágy is, de a gazdáját nem láttuk. Csodás volt :D







Egy ehhez közel levő helyen ebédeltünk.


Passionfruit ital, spring rolls és rizses hús. Ez az innivaló pl. 5 lejbe került (30.000 vietnámi dong, 1 euró), az egész ebéd 33 lejbe (6.5 euró).

Ez is hozzátartozik a tájhoz

S mi is :)

Komoly benzinkút :) 

Egy másik temető



Este még bementünk egyet a városba biciklivel. A házigazdánk olyan rendes volt, amikor meglátta, hogy sötétben biciklizni indulunk, előkeresett egy nagy fejlámpát, hogy vigyük magunkkal. Jól is jött, mert utcai lámpák szinte sehol nem voltak. A vendéglőben kis gyíkokat láttunk az ablakon :) 


Ez a vacsora 250.000 dong, vagyis 42 lej (8 euró körül)

~·~

A szállásunk

Előző bejegyzés: Csónakkal a Trang An parkban és a Mua barlang kilátója ~ 2024. október 11.



Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hogy is jött ez az ötlet...?

-
Négy hosszú ujjú felső, négy rövid ujjú, két nadrág, egy "indiai nadrág", hét pár alsónemű, egy gyorsan száradó törölköző, egy decathlonos kabát, amit szükség esetén egész kicsire lehet csomagolni, és egy nagy kék kendő, ami az út első felében sálként, a második felében pedig simán kendőként funkcionál majd. Ennyivel, na meg jónéhány szükségesnek ítélt tárggyal (kindle, kenceficék, néhány gyógyszer, biztosítás és járat foglalások kinyomtatva, konnektor átalakító, csoki, stb, összesen 8 kg) indultam meg az 1 hónapos utamra, amire már évek óta vágytam. Miért hátizsákos túra, és miért egyedül? Hátizsákos leginkább abból az okból, mert tudtam, hogy szeretnék több helyre eljutni rövid idő alatt, és hát magam után hurcolni egy bőröndöt nem igazán tűnt szórakoztatónak. Azt se felejtsük el, hogy az állandó csomag becsekkolás nem olcsó mulatság, nem beszélve a bosszúságról, ha valahova másfele repül, mint én. Meg van egy olyan része is, hogy a minimalizmust is ki akartam próbálni ezen...
Read more »

Az indulás s az érkezés (Tokió 1.rész)

-
Kép
Az első megálló Japán. Tokióba Varsón keresztül utaztam (indulás Kolozsvárról). Varsóban szerencsére volt elég időm beutazni a városba (oda-vissza jegy a reptérről 9 lejnek megfelelő zloty - Vásárhelyen meg ugye vagy taxizol 50+ lejért, vagy stoppolsz, vagy valaki kijön érted...). Varsóra nem különösebben készültem, mert nem tudtam időt szakítani rá, de úgy voltam vele, hogy ha már itt vagyok, menjek be, és egészen jó élmény volt. Ezeket a felhőkarcolókat láttam meg legelőször.   Elsétáltam az óvárosba, ami az UNESCO világörökség része, nem is véletlenül (amúgy a II. világháború után teljesen rekonstruálni kellett, mert 90%-a szét volt bombázva...). Hangulatos, régi házikók, tetőtéri szobák kiugró ablakkal, karácsonyi világítás próbája a templomon, jóóó hideg (kb.6 fok volt, örültem, hogy az indulás előtti utolsó pillanatban felvettem egy polár felsőt is. Aztán meglátjuk, hogy fog elférni a csomagban :P ). Az egyik utcában járva észre...
Read more »

Tokió - 2.nap

-
Kép
A második nap elején egy, a hostelben megismert spanyol lánnyal indultunk el a városba, megnéztük a Shibuya negyedben lévő híres gyalogátjárót, ami ... igazán nem több, mint egy gyalogátjáró, és kisebb is, mint amilyennek gondoltam. Mondjuk tényleg látványos az az embertömeg, ami ott átvonul. Mellette van a Hachiko szobor (látta valaki a filmet? Megéri megnézni :) ), nekem az nagyon tetszett.  A Shibuya negyed szintén nagyon felkapott, tele bárokkal, üzletekkel, reklámokkal, stb. Innen más irányba indultunk, én elmentem egy Ginkgo Avenue nevű helyre, ahol két sorba vannak ültetve a ginkgo fák, és pont most volt a koyo, vagyis a levelek sárgulásának ideje. Tényleg gyönyörű volt a virító sárga az égszínkék háttérrel.  Persze erre nem csak én, hanem még vagy 500 más személy volt kíváncsi egy időben :) így az emberek felváltva pózoltak a fák előtt. Csak egy kis emlékeztető, hogy egy-egy jól beállított fotó mögött (pontosabban előtt) mi is van ;) ...
Read more »

Mennyibe került az utazás?

-
Sokat gondolkoztam azon, hogy írjak-e erről, vagy ne, mert akárhonnan nézzük, pénzről beszélni még mindig tabunak számít nálunk. Néhányan érdeklődtek az út anyagi része felől, de legtöbbször félve kérdezték meg, hogy ugyanbiza mennyibe kerülhetett ez az egész? Aki érdeklődött, általában meglepődött, hogy kevesebb, mint amire számított (a legtöbben 5-6000 euróra tippeltek). Végülis a számítások alapján 2990 euróba került mindenestől az út (mint egy akciós árú valami... 😊 ) Egy barátnőm válasza győzött meg, amikor kérdeztem, hogy szerinte írjak-e erről a témáról: „Andi, mindenkit ez érdekel.” – és végülis igazából engem is érdekelne, ha mástól olvasnék utazós történetet. Mivel végig vezettem a kiadásaimat, részletesebben is tudok írni róla: ·         Repjegyek: 6442 lej (természetesen a két nagyobb út került többe, Kolozsvár-Varsó-Tokió 2010 lej, Tajpej-Szöul-Budapest 3082 lej). ·         Varsóban 48 lejt költ...
Read more »