Bangkok - 2022. nov. 29.

Tegnap este keresgéltem, hogy miket lehetne itt csinálni, és eszembe jutottak a free tour-ok, amiket helyiek tartanak, és egy más arcát mutatják meg a városnak, mint amit amúgy látna az ember. Természetesen ezek nem ingyenes dolgok, a végén azért kell valamennyit adni, amennyit gondol az ember. Egy weboldalon három túrát találtam, kettő sétálós, az egyik biciklizős. Elég hamar eldöntöttem, hogy biciklizni akarok :D Úgy volt hirdetve, hogy Bangkok eldugott utcáin, ahova amúgy nem menne el egy turista. Jól hangzik! Kicsit izgultam, hogy milyen lesz a forgalom ott, ahol fogunk biciklizni, de a review-k elég jók voltak, többen említették, hogy biztonságos volt, úgyhogy lefoglaltam az utolsó helyet erre a túrára. 

9-re kellett a találkozó helyre érni, ahol már ott volt a guide és egy fiatal német pár, és utánam jött még egy vietnámi család. Kaptunk bukósisakot, beállították a bringákat, a vezető felhívta rá a figyelmünket, hogy mindig bal oldalon menjünk, említette, hogy majd találkozhatunk szembejövő robogósokkal, és indultunk is. Úgy volt, ahogy a leírás ígérte, tényleg kicsi, eldugott utcákon bicikliztünk, ahol néha-néha szembejött valaki robogón, de leginkább gyalogosokkal találkoztunk.

A guide néha odaköszönt az ismerőseinek, sulik, templomok mellett mentünk el, néha megálltunk és mesélt a thai életről, kultúráról, vallásról. Megálltunk egy kicsi utcában, ahol volt egy szentély szerűség kirakva, elmondta, hogy oda ételt és gyümölcsöt tesznek az emberek, amit felajánlanak a szellemeknek/isteneknek.

Lakások, utcai szentély és templomi iskola

Elmondta, hogy ezek a kis házak (itt az első és második képen látszik), amik ezekben az utcákban vannak, 3-5000 baht-ért bérelhetők havonta (80-140 euró), de mióta ebben a negyedben is több 20+ emeletes blokkot építettek, azóta felment az áruk. Nem egy palotára kell gondolni, a legtöbb akkorának tűnt, mint mondjuk nálunk 2 garázs, szóval elég kicsi a hely. Elmondta, hogy a szegényebb rétegnek kb mennyi a fizetése, már nem tudom pontosan, hogy mennyit mondott, de a 3-5000 baht-hoz van közel (alulról). Hát, nem jönne ki egy ilyen kis ház bérlése. A blokkokban 10000 baht körül van a bérlés (270 euró). Ezután továbbmentünk és egy templom mellett álltunk meg, ahol iskola is volt, és mesélte, hogy főleg régebb minden a templomok köré szerveződött - oktatás, egészségügy, stb, és emiatt most is nagyon sok iskola van a templomok közelében, church school a neve. Hat év a kötelező oktatás, utána azért a legtöbb család továbbtaníttatja a gyerekeit, mert ez a kulcs a jobb élethez. A guide, Prayuth, elmesélte, hogy ő angolul suli után tanult meg, amikor eldöntötte, hogy ilyesmivel szeretne foglalkozni és tudta, hogy ahhoz muszáj angolul beszéljen. Egy darabig valaki mellett tanulta az idegenvezetést, és a turistákkal próbált beszélni, így tanult meg jól angolul, plusz angolul nézve a filmeket. Egész jól beszélt amúgy, és mellette is volt egy kissrác, aki gondolom azért jött velünk, hogy tőle tanuljon. 

A suli mellett volt egy régi gyógyszertár is, ahol a patikus és a segédje valamiket méregettek. Nagyon érdekes volt számomra :D A patika falára ki volt téve az egyik régebbi király képe, amelyik nagyon népszerű a thai-ok körében, mert ő rendelte el a rabszolgatartás megszüntetését és az egész helyet egy kellemes illat járta át. Érdemes még megfigyelni, hogy a naptáron a 2565-ös év szerepel, ami a thai szoláris naptár éve, 543 évvel vannak előttünk :D (Buddhizmushoz van köze)

Elmentünk még a tavaly átadott hatalmas (kb. 80 méter magas) Buddha szoborhoz, ami cementből van öntve és aranyszínű festékkel lefestve. Hát nem semmi, hogy mekkora építmény. 

Csatornák, ültetvények, sínek, bódék, vityillók, régi blokkok mellett mentünk el, és az igaz, hogy az életkörülmények nem voltak a legjobbak és a legszebbek (sőt), de az úton többször is előfordult, hogy a szembejövő néni, bácsi, kisgyerek szélesen ránkmosolygott és integetett. Egy idő után már mi integettünk előre :) 

Közben a német srác gumidefektet kapott, de semmi vész, azt is megoldották. Amíg a fiúk a kerékkel bajlódtak, mi elkezdtünk beszélgetni a német lánnyal, Theresaval, és olyan jól talált a szó, hogy a túra végén számot cseréltünk és mivel ők is ugyanabba a városba tartottak, mint én, megegyeztük, hogy ott majd még találkozunk :) 

Jó három órát mentünk, kb. 15 km-et tettünk meg. Tényleg olyan helyeken jártunk, ahova magamtól biztos, hogy nem mentem volna el. A túra után elmentem a Lumphini parkba, ami egy kellemes nyugis hely, egy kis tavacska is van benne, és a tóban óriás gyíkok! A tó partján ültem, és nagyon meglepődtem, mikor a vízből kinézve velem szemezett ez a különleges állat. :D

Jó volt kicsit pihenni, ebédelni, s mivel a Golden Mount-ról azt írták, hogy ott nagyon szép a naplemente, úgy gondoltam, hogy ma is elmegyek arrafele. Szintén a 15-össel robogtam arra, és egyből a tetőre mentem. Hát tényleg nagyon hangulatos volt a látvány, ahogy egyre több minden lett kivilágítva, először a környező templomok, aztán a hidak, majd az utcák. Nagyon szép volt. Itt sok időt eltöltöttem, olyan nyugis volt...:) 

A hostelben ma is találkoztam a francia lánnyal, Claraval, és felmentünk a tetőre. Zöldpaszuly pufit ettünk (komolyan:)) ), beszélgettünk és közben jött a vihar, nagyokat villámlott és a mennydörgések felerősödve hallatszottak a sok magas épület miatt, nagyon vagány volt!

Felső 4 kép a Golden Mount-on, alsó kettő a hostel tetején Claraval :)