Chiang Mai - 2022. dec. 3.
Ma lazább napom volt. A kedvenc kávézómban reggeliztem (a hostelben nem volt az árban reggeli), olvastam az elkezdett könyvet, és sütit is rendeltem, ami úgy nézett ki, mint egy mosogatószivacs:)) Zseniális:) A fehér ajtóval szembeállva olyan, mintha egy ruhásszekrényt nyitnál ki, és nyilván Narnia jutott eszembe róla, de itt egy másik világ helyett a fürdőbe lehet jutni:))
Bementem egy könyvesüzletbe is, nagyon jó könyvek voltak szuper áron, kár, hogy nem fér be a csomagomba.
Na így néz ki belülről és kívülről egy ilyen songthaew;) Csak az enyém piros volt (városon belül jár)
Az állomás épülete és én a nagy merész, robogózok :P
A templom többi épülete
Kicsit el voltam veszve, nem tudtam, hogy pontosan mit is csináljak a következő napokon. Thaiföldön nagyon jó az, hogy utolsó pillanatban is le lehet foglalni szállást, túrát, guide-ot, utat, stb-t jó áron (többnyire), ez nagy szabadságot ad az embernek, de akkor perpillanat úgy éreztem, hogy pont emiatt nem tudok dönteni, hogy mit csináljak, melyik városba menjek, maradjak-e még itt, vagy nem. Azt tudtam, hogy elefántokat szeretnék látni, úgyhogy bementem egy helyre, ahol mindenféle túrát le lehet foglalni, és megnéztem egy ajánlatot, ami tetszett. Még nem akartam lefoglalni ezt, amíg nem tudtam, hogy melyik napra kapok vonatjegyet Bangkokba.
Egy songthaew-el elmentem a vonatállomásra, és próbáltam helyet kapni a következő esték valamelyikére az éjszakai vonatra.
A sok last minute foglalható dolog közül az éjszakai vonat (szezonban) kivétel, mert nagyon sokan utaznak vele a Chiang Mai - Bangkok útvonalon. Az esélytelenek nyugalmával sétáltam be és kérdeztem, hogy van-e hely esetleg másnap estére. A nő: "Oh, noooo, for sure not". Azért megnézte, és mindkettőnk meglepetésére kiderült, hogy van egy (!) utolsó hely a vonaton, ráadásul az alsó szintre (ez alvós vonat, az üléseket átalakítják ágyakká, amikor ott van az idő. Az alsó szinten akarna mindenki aludni, ott nyilván kényelmesebb és ráadásul van ablaka). Huuu, nagyon megörültem, a nő mondta, hogy valószínűleg valaki pont most mondta vissza és most gyorsan le lehet foglalni, épp az útlevelem kellene. Hopsz. Hát az nincs nálam, 35 perc sétára vagy 20 perc autózásra van, a hostelben. Na akkor legalább a száma kellene. Őrülten elkezdtem keresni a telefonomban a képek között, hátha valahol megvan lefényképezve, Emil említette, hogy jó lenne egy kép róla, de sehol nem találtam. Xerox van róla, de az is a hostelben. Mindenhol kerestem, már álltak mögöttem, nem akartam tartani a sort. Kiálltam és már szinte feladtam, amikor mégis megtaláltam a számát valahogy. Alig vártam, hogy a másikok végezzenek, és szorítottam, hogy még legyen meg ez az unikornis jegy. Megvolt! Nagyon megörültem és gyorsan meg is vettem.
Ezután vissza akartam menni a központba, hogy foglaljam le az elefántos utat. Semmi kedvem nem volt gyalogolni a hőségben, és eszembe jutott Clara, a francia lány javaslata, hogy egyszer próbáljam ki a Grab (itteni Bolt) appot és menjek robogóval. Bangkokban nem igazán tűnt jó ötletnek, de itt sokkal kisebb a forgalom, és annyit tudtam, hogy a thaiok szinte robogón nőnek fel (meg se tudom számolni, hányszor láttam robogón kisgyereket, nyilván egy felnőttel), és gondoltam, hogy na lássuk. Izgultam, mert nem igazán szeretem a motrokat, de ez nagyon vagány volt ;D Nagy szabadságérzést adott:), szívesen mentem volna még :D
Szóval visszaértem az utazási irodába, lefoglaltam másnapra az utat és a nő felajánlotta, hogy 200 baht-al kevesebbet fizessek. Mondjuk ezt szerintem ők eleve beleszámolják, és a turista számára még szimpatikusabbak lesznek, ha engednek az árból:)) Másnap reggel 8-kor indulás, fél napos túra. Juhuuu!
Betévedtem egy templomba, ahol épp valami ceremónia volt, mert sok szerzetes volt bent és énekeltek. A szerzetesek elől, a hívek hátul, ki is volt írva, hogy No enter. Egy kis flakon vizet osztogatott az egyikük, hát az nagyon jó volt a hőségben.:) Ekkor történt, hogy a nagy éneklés közben (ami amúgy hangulatos volt), besétált egy kutya és előrement, mindenféle No enter táblát figyelmen kívül hagyva:)) Hú nagyon érdekes volt, egy otthoni templomban ezt el se tudnám képzelni. Ráadásul nem az volt, hogy minél hamarabb rakják ki, hanem ahogy sétált a székek között, az egyik szerzetes elkezdte simogatni és ott mellette leült, aztán átült a folyosó közepére. Naaagyon édi volt:)
Este egy kínai wonton levest ettem, nagyon finom volt. Itt is karácsonyi dekor volt már.
Utána még volt időm mosni egyet, sikeresen rózsaszínné festve az egyik világos felsőmet. Legalább könnyebb lesz kipakolni, ha már nem férek a táskában :P
Megjegyzések
Megjegyzés küldése